"...Mihály most volt először Olaszországban, harminchat éves korában, a nászútján.
Hosszúra nyúlt vándorévei alatt mindenfelé megfordult, Angliában és Franciaországban éveket töltött, de Olaszországot mindig elkerülte, úgy érezte, még nincs itt az ideje, még nem készült fel rá. Olaszországot is a felnőtt dolgok közé tette el..." Mint tudják is, ezzel a szöveggel kezdődik az Utas és holdvilág, a magyar irodalom kétségkívül legsikeresebb műve az ibuszos szakágban. (Ibuszos: rendszerváltás előtti, mára elavult kultúrzsargon, azokat a műveket értjük rajta, amelyek dramaturgiai funkciót bíznak a vásznon látható tájra, városra - a példáktól most eltekintenék.)
Narancs XXIII. évf. 3. szám(2011.01.20.) - 2011-01-20
2011. január 28., péntek
2011. január 21., péntek
Én is
"Mellesleg én is szívesen írnék egy olyan könyvet, amit milliók vesznek meg, de senki nem olvas el. Günter Grass neve alatt szoktak ilyenek megjelenni. Olyannal például még sosem találkoztam, aki végigolvasta volna a Patkánynőt." Alfred Grosser író, politológus Narancs XXIII. évf. 2. szám(2011.01.13.) - 2011-01-13
|
2010. szeptember 6., hétfő
kétféle ember van
Kurt Vonnegut: - Vannak írók, akikkel alig tudok két szót váltani. Mintha az egyikünk pedikűrös volna, a másik meg, mondjuk, ipari búvár. Mi lehet ennek az oka?
Saul Steinberg: - A magyarázat egyszerű. A művészek két csoportra oszthatóak, egyik sem előreébb való a másiknál. Az egyik csoport a való életre reagál. A másik csoport viszont a művészetének addigi történetére.
/K. Vonnegut: Halálnál is rosszabb. 265./
2010. július 30., péntek
Aki nyakig ül a szarban, az fogja be a száját.
"Nem biztos hogy rosszat akar, aki a fejedre tojik, és nem biztos hogy jót akar, aki kihúz a szarból. De a legfontosabb az, hogy aki nyakig ül a szarban, az fogja be a száját." /Nevem senki/
2010. április 29., csütörtök
2010. március 30., kedd
2010. március 29., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)